AI-t használsz a vállalkozásodban? Ezekre figyelj az EU AI Act miatt

A mesterséges intelligencia nagyon gyorsan beköltözött a vállalkozásaink mindennapjaiba. Szöveget írunk vele, képet készítünk, ötletelünk, videót generálunk, hírlevelet fogalmazunk, prezentációt rakunk össze, chatbotot használunk, vagy egyszerűen csak megkérjük, hogy segítsen gyorsabban elvégezni egy feladatot. És ez önmagában teljesen rendben van.

A probléma inkább az, hogy az AI használata sok vállalkozásban gyorsabban vált rutinná, mint ahogy kialakultak volna hozzá a szabályok. Sokan már napi szinten használják, de közben nem biztosak benne, hogy mit kell ellenőrizni, mit kell megjelölni, milyen adatot szabad feltölteni, és végső soron ki felel azért, ami AI segítségével kikerül a vállalkozás nevében. Erre próbál keretet adni az EU AI Act.

Az AI használata óriási versenyelőnyt jelenthet vállalkozásunk számára.

Mi az EU AI Act, és miért érdekes egy kisvállalkozónak?

Az EU AI Act az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete, hivatalosan az (EU) 2024/1689 rendelet. Vagyis nem ajánlás, hanem jogszabály.

A szabályozás alapelve egyszerű: minél nagyobb kockázatot jelent egy AI-rendszer, annál szigorúbb követelmények vonatkoznak rá. Ez jó hír abból a szempontból, hogy egy kisvállalkozónak nem kell ugyanazoktól a szabályoktól tartania, mint annak a cégnek, amely például emberek felvételéről vagy hitelképességéről döntő AI-rendszert használ. A hétköznapi vállalkozói AI-használat nagy része ennél jóval egyszerűbb.

Viszont van egy terület, ami már nagyon is érintheti a kisebb cégeket és egyéni vállalkozókat: az átláthatóság és a felelős használat.

A legnagyobb félreértés: most akkor mindent meg kell jelölni?

Nem kell minden Facebook-posztra, hírlevélre vagy weboldalszövegre ráírnod, hogy „AI segítségével készült”, csak azért, mert egy AI-eszköz is részt vett a létrehozásában.

Ha például AI segítségével készítesz egy posztvázlatot, majd átnézed, szerkeszted, pontosítod és a saját szakmai álláspontodhoz igazítod, attól még nem válik automatikusan kötelezően jelölendő tartalommá. Az AI Act célja nem az, hogy minden alkalommal, amikor AI-t használunk, megcímkézzük az adott tartalmat. Sokkal inkább az, hogy az emberek ne legyenek megtévesztve.

Itt már más megítélés alá eshet például egy deepfake videó, manipulált hangfelvétel vagy olyan valósághű AI-kép, amelyről a néző könnyen azt hiheti, hogy valódi. Ugyanígy fontos az átláthatóság akkor is, ha az ügyfeled valójában egy AI-chatbottal kommunikál. Ilyenkor világosnak kell lennie számára, hogy nem egy emberrel beszél.

Bizonyos közérdekű témáról szóló, AI által generált és emberi szerkesztés nélkül közzétett szövegeknél szintén felmerülhet jelölési kötelezettség.

Vagyis nem az a kérdés, hogy: Használtam-e AI-t?

Hanem inkább az, hogy: Megtévesztő lehet-e az eredmény a célközönség számára?

A valódi kockázat sokszor nem is a jelölés

Vállalkozóként szerintem itt érdemes egy kicsit tágabban gondolkodni. A legtöbb kisvállalkozás számára valószínűleg nem az lesz a legnagyobb AI-probléma, hogy elfelejtett egy címkét. Hanem az, hogy túl könnyű vakon megbízni abban, amit az AI létrehoz.

Az AI kitalálhat adatot, statisztikát, forrást, jogszabályt, termékinformációt vagy szakmai állítást. És gyakran olyan magabiztosan teszi, hogy első olvasásra semmi gyanús nincs benne.

Ha ezt ellenőrzés nélkül kirakod a saját neved vagy vállalkozásod neve alatt, az ügyfeled nem az AI-t fogja számon kérni, hanem téged. Ezért az egyik legfontosabb vállalkozói szabály az AI-korszakban: az AI gyorsíthatja a munkádat, de a szakmai felelősséget nem adhatod át neki.

Ugyanez igaz képekre és videókra is. Ha AI-jal készítesz egy látványos vizuált, gondold végig, hogy egyértelmű-e a néző számára, mit lát. Ha valós személyt, helyzetet vagy eseményt mutat, nem keltesz-e hamis benyomást?

A valótlan információkért Te magad felelsz, és egyetlen pontatlanság is könnyen alááshatja a vállalkozásod hitelességét.

És van még egy dolog, amit sokan elfelejtenek: az adatok

Ez már nem kizárólag az AI Act területe, de a napi AI-használatban nagyon fontos.

Egy kisvállalkozó könnyen bemásol egy ügyféllevelet, szerződést, adatbázisrészletet vagy belső dokumentumot egy AI-eszközbe, mert gyors segítséget szeretne. Csakhogy ilyenkor nemcsak azt kell nézni, milyen választ kapsz. Azt is, hogy mit adtál oda a rendszernek. Ezért mielőtt ügyféladatot, belső dokumentumot vagy bizalmas információt töltesz fel, nézd meg, hogyan kezeli ezeket az adott szolgáltatás. Ha pedig nincs rá valódi szükség, inkább anonimizáld az adatokat.

Nem kevesebb AI-ra van szükség, hanem tudatosabb használatra

1. Minden AI tartalmat nézz át, mielőtt közzéteszel.

2. Ellenőrizd a szakmai tartalmakat és csak megbízható forrást használj.

3. Tájékoztasd korrektül és etikusan az ügyfeleidet (Pl. Chatbot esetében)

4. Figyelj az érzékeny adatok felhasználására.

   
   

Gyorsíthatja az adminisztrációt, a marketinget, a tartalomgyártást és az ötletelést. Olyan feladatokat is könnyebbé tehet, amelyek korábban órákat vittek el. Az viszont egyre kevésbé működik, hogy mindenféle szabály és kontroll nélkül használjuk.

Az EU AI Act ebből a szempontból egy fontos jelzés: az AI már nem egy érdekes új játék vagy opcionális extra. A vállalkozások mindennapi eszközévé vált. És ahogy minden fontos üzleti eszköznél, itt is szükség van néhány alapvető szabályra.

Használd az AI-t arra, amiben gyorsabbá és hatékonyabbá tehet téged. De ne add át neki az ellenőrzést, a józan ítélőképességet és a felelősséget!

Ez a cikk tájékoztató, edukációs céllal készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak.