”Ez nem is igazi munka…”

A virtuális asszisztensek titkos élete – és a tévhitek, amik körüllengik.

Azokból akad bőven, ha erről a szakmára terelődik a szó. Sokszor még a legjobb szándékú megjegyzések is azt sugallják, mintha a munkánk egyenlő lenne az otthon üldögéléssel és időnkénti e-mailezgetéssel. Itt az ideje lerántani a leplet – kávé mellé, természetesen.

Tévhit 1: Ha nem látom, hogy dolgozik, vajon tényleg dolgozik?

A virtuális asszisztenssel való együttműködés alapja nem a Google Meet, hanem a bizalom. Ha ez hiányzik, jönnek a kételyek: “Tényleg azon dolgozik, amit rábíztam?” A jó hír az, hogy ez gyorsan kiderül. Kezdd olyan feladatokkal, amelyeknek egyértelmű a kimenetele, van kézzelfogható végeredménye – így könnyen látod, mit kapsz. Ráadásul sokan projektalapon dolgoznak: csak azért fizetsz, amit elvégez. És ha neked ez nem tetszik? Lehet szerződést bontani (nyilván az abban foglaltak szerint), nincs végkielégítés és kellemetlen beszélgetés. Ha viszont beválik, hamar rájössz, mennyi időt spórol neked, amit végre a vállalkozásodra fordíthatsz.

"A bizalom alkotási folyamat, építkezés. " - Orvos-Tóth Noémi

Tévhit 2: Csak nagy cégeknek van szükségük virtuális asszisztensre.

Egyéni vállalkozó vagy? Tökéletes. Két fős mikrovállalkozás? Szuper. A teendők nem a feltétlenül a dolgozói létszámmal arányosan nőnek. Minden megbízás más. Van, aki csak egy adott területet delegál (pl. social media), más heti rendszerességgel ad át újabb és újabb feladatokat. Éppen ez a szép benne: mindig más, mindig izgalmas. A virtuális asszisztens ott segít, ahol épp szükség van rá – és nem kér saját irodát, eszközöket a munkához.

Tévhit 3: Csak akkor éri meg, ha egész nap a gépnél ül.

Ez nem babysitter-szolgáltatás, nem igényel folyamatos fizikai jelenlétet. Egy VA nem attól lesz hatékony, hogy folyamatosan "elérhetőnek tűnik". A lényeg az, hogy a feladat határidőre, pontosan, önállóan elkészüljön. A sürgős ügyekre természetsen fontos 24 órán belül válaszolni (vagy gyorsabban, ha erről megállapodtatok), a többit pedig a megbeszéltek szerint elintézi neked. Nem a képernyőidő számít, hanem az eredmény. Ennek köszönhetően perc alapon méri az idejét, és így a megbízó valóban csak annyit fizet, amennyi idő alatt elvégzi az adott munkát.

Tévhit 4: Hogy bízzak rá bármit, ha nem ismeri a cégemet?

Nem minden VA alkalmas mindenre – de nem is kell. Sokan specializálódtak már bizonyos területekre (pl. marketing, egészségügy, pályázatírás, stb.), de a legtöbb delegálható feladat általános üzleti logikát igényel, nem doktori címet. Ha jól adod át az instrukciókat, egy jó VA gyorsan tanul, és könnyen beilleszkedik a céged ritmusába. Külön plusz: friss szemmel nézi a működést, és akár új ötleteket is hozhat.

Tévhit 5: Nekem nincs is annyi adminisztrációm. Akkor milyen feladatot bízzak rá?

Tényleg nincs? Akkor miért vagy mindig időzavarban? A VA nem csak adatokat pötyög és táblázatokat tölt ki. Ott van a social media, az ügyfélkommunikáció, a kutatómunka, a konkurenciafigyelés, a rendezvényszervezés, a webes tartalomgyártás... és még sok más. Minden VA másban erős – de a jó hír, hogy könnyen meg tudod találni azt, aki pont abban segít, amire neked szükséged van.

Tévhit 6: Ez nekem túl drága. Ki fizet ki ennyi órabért?

Igen, elsőre soknak tűnhet egy virtuális asszisztens óradíja – főleg, ha egy alkalmazott órabéréhez hasonlítod. De ne feledd: egy alkalmazott után fizetsz bért, járulékot, szabadságot, irodát, eszközt, és még egyéb járulékos költségeket. A VA viszont csak a ledolgozott percek után számláz – szó szerint. Ha valami 1 óra 10 perc, akkor annyit is fizetsz. Nem 2 órát, nem egész napot.

És most jön a lényeg: mennyi időt vesztegetsz el te magad naponta olyan feladatokra, amiket már rég átadhattál volna? És mit kezdenél azzal az idővel, ha visszakapnád?

Az elvégzett munka attól válik értékessé, ha megoldunk problémákat, levesszük a terhet mások válláról, és hatékonyabbá tesszük a vállalkozásokat. És ha mindezt online tesszük? Az már csak hab a digitális tortán.